You are currently viewing 3 egyszerű kérdés, mellyel lebuktathatod az álhíreket

3 egyszerű kérdés, mellyel lebuktathatod az álhíreket

Csak arról van szó, hogy a híreket és a tényeket nem elég gondosan elemezik? Szándékos gonoszság áll az álhír mögött? Vagy csupán a az információs század mellékterméke, ahol mindent „hírnek” tekintünk, ami két perccel ezelőtt történt, és csak 24 óránig érvényes, mint egy Instagram-sztori?

Mi az az álhír, és mit tehetsz ellene?

Az újságírás hanyatlásában és az álhírek világában élünk. Az emberek – a közösségi médiának köszönhetően – rendelkeznek azzal a hatalommal, hogy megoszthatják a történeteiket, akár igazak, akár nem. Mindannyian hozzáférhetünk olyan szabad tartalmakhoz (és akár létre is hozhatjuk őket), amelyek miatt a szakmai újságírás lassan eltűnik a weboldalakról. Az online és az offline felhasználók figyelméért, a hozzáférhetőségért megy a verseny. Ha megbízhatóak akarunk lenni, nem szabad torzítanunk az igazságot és becsapni a közönséget. Ez a szándék az első lépés az álhírek elleni küzdelemben.

A motiváció megértése és értékteremtés

A hamis híreket általában azzal a szándékkal hozzák létre, hogy megtévesszenek, károkat és/vagy pénzügyi vagy politikailag nyereséget okozzanak. A szenzációs, tisztességtelen, vagy egyszerűen kitalált címek használata az olvasói létszám növelése érdekében hasonlít az internetes „clickbait” történetekhez, a hírlapok pedig hirdetési bevételt szereznek ebből a tevékenységből. Láthatjuk, hogy a hamis hírek középpontjában a könnyű figyelemfelkeltés áll, ami csak minden elveszítéséhez vezethet. A túlterhelt közönség kommunikációs trendjei mind a magán-, mind a közszféra szervezetei iránti bizalmat rosszabbá tették.

Ki mondta, miért és hol?

Figyelembe kell vennünk, hogy ki, mikor, miért és hol mondott egy történetet, adott információt, és hogy ez az információ érvényes és hasznos-e számunkra. Ez a legegyszerűbb módja az álhírek azonosításának.

A natív hirdetés álhírnek számít? – kérdezi a közönség és a vezető. Nem, mivel az igaz tényekről, a szervezetről vagy annak tagjairól elsőkézből tájékoztat. A „natív” szó a tartalomnak a platformon megjelenő más médiumokkal való koherenciájára utal, ami a pontos közönség eléréséhez szükséges, valós információkkal és értékkel rendelkezik.

A közönség az igaz történetekre szomjazik. Történetekre, cikkekre, amelyek segítenek, tájékoztatást és utasításokat adnak, de ezeket a történeteket csak akkor olvassák, ha megbízhatóak. A PR-Agent Communications-ben úgy gondoljuk, hogy a ma kommunikációs befektetése a holnap digitális jelenlétét jelenti. Számítson ez a jelenlét, gyere el velünk egy kreatív bizalomépítő utazásra. Mi a legnagyobb bizalmi kérdés, amire a szervezetednek napjainkban szembe kell néznie? 

Vélemény, hozzászólás?