Nem rég foglalt állást az MPRSZ a natív tartalmakról, amelyben felhívják a figyelmet rá, hogy mennyire fontos tudnunk a különbséget a PR tartalmak és a hirdetések, reklámok között. A reklámok ugyanúgy történetet mesélhetnek el, azonba ívük, céljük és módszerük sok mindenben különbözik egy jó PR történettől. Lássuk melyek ezek.
BLOG az érintettek bevonásával
Az első blogok lassan több mint 20 éve jelentek meg a haza kezdetleges interneten. Kezdetben jól elhatárolható volt a személyes, magánéletet érintő bejegyzés és a digitális formátumban átírt reklám. A határok fokozatosan mosódtak el és került előtérbe az önkifejezés, véleményírás és a céltudatos véleményformálást és tájékoztatást célzó írások. Megszületett az Saját (owned) média. Ezek a tartalmak azok amiket a márka felügyel és blogon kívül ide tartoznak a hírlevél és közösségi média posztok. PR szempontból fontos lehet számunkra, hogy az emberek már 2012-ben 58%-a* jobban bízott az online felületen elhelyezett saját médiában, mint egy sajtóorgánum felületén megjelenő cikkben. Az elmúlt években a bizalmi szakadék tovább nőtt és a sajtóban való bizalom mélyzuhanásba kezdett, miközben a szakmai cikkek és a LinkedIn felemelkedését látjuk. Miért történik mindez?
Az ember a középpontban
Human 2 Human, avagy embertől emberig való kommunikáció kerül fókuszba, ahol a felhasználók és vásárlók élő, hús vér emberek véleményére vágynak. A márkák influencereket alkalmaznak, hogy ezt az igényt kielégítsék, azonban 2019-ben láthattunk rá példát, hogy nem mindig jó megoldás egy ismert arc, vagy influencerek használata.
Annak érdekében, hogy a legnagyobb bizalmat szavazza meg nekünk a célközönségünk érdemes a történetmesélés – storytelling – eszköztárához nyúlnunk. Íme három kérdés, amit a történetünkkel és üzenetünkkel kapcsolatban fel kell tennünk:
A történetünk elég erős?
Ne ragadjunk le annál a kérdésnél, hogy melyik felület a legjobb hordozója a történetünknek. Ha nem szólítja meg az célközönséget, ha a történet nem elég erős, releváns akkor mindegy, hogy 1 millió emberhez vagy kettőhöz jut el.
Hogyan változtatja meg a történet a világot?
Simon Sinek “Kezdj a miérttel” című könyve rávilágít arra, hogy az embereket jobban érdekli a miért, kevésbé a hogyan és maga az eszköz, vagy a “mit adunk” a legkevésbé. Milyen új lehetőségeket teremtünk, új munkahelyeket amik életet mentenek, vagy élhetőbbé teszik a világot? Nem szükséges az egész világot megváltanunk, elég ha egy apró javulást tudunk elérni azokon a területeken, amit a social listening segítségével beazonosítottunk és tudjuk, hogy fontos a célközönségünknek.
Ki a hőse a történetnek?
Mostanra már biztosan kívülről fújjuk, hogy nincs történet hős, ellenség, konfliktus és megoldás nélkül. A legfontosabb karakterünk, a hősünk kiléte azonban meghatározza azt, milyen mértékben tud vagy akar a célszemély azonosulni a történetettel. Mi a célunk az üzenettel? A kereskedőinket szeretnénk meggyőzni, a végfelhasználót tájékoztatnánk a termék helyes használatáról, a vezetők érzelmeit célozzuk az adománygyűjtő aktivitásunkkal? Ki lesz a megfelelő mesélő, kiről fog szólni a történet? A szervezet vezetőjéről, aki szabadidejét nem kímélve dolgozik a megoldáson? A termék, aminek megvásárlásával megmenthetünk egy részt az esőerdőkből? Steve Jobs, az Apple történetének hőse lett a víziójával és azzal, hogy minden döntése és tette a vízió köré épült. Ki lesz a te történeted hőse?