You are currently viewing Kik kovácsoltak sikert a “karanstream” jelenségéből?

Kik kovácsoltak sikert a “karanstream” jelenségéből?

A koronavírus kétségkívül óriási hatással van a digitális térre, rengeteg piaci szereplő profitált abból, hogy az emberek a négy fal között várják a korlátozások feloldását. Lassan talán újraindul a világ, de egyértelmű, hogy ezt a periódust minden szolgáltató másképpen fogja elkönyvelni: van, aki sokat nyert, van, akinek új dolgot kellett kitalálnia ahhoz, hogy profitot generáljon. Ebben a blogbejegyzésben nem fogunk unalomig ismételt tippeket adni, hogy mit érdemes online fogyasztani, inkább azt vesézzük ki, hogy az online platformok hogyan szolgálják ki a felhasználói igényeket és bizonyos szolgáltatók hogyan tudnak ebből profitálni.

Mindenki tárgyalószobája: a videóhívás

Mit csinál akkor az ember, ha élőben nem szervezhet rendezvényt vagy nem tárgyalhat az ügyfelével? Megoldja virtuálisan. Erről a témáról Márk már egy korábbi bejegyzésben bőven értekezett, hogy hogyan alakul át a rendezvényipar a járvány hatására. A kommunikációs szakma felkészül, és sorra hozza az új megoldásokat: sajtóesemény a kanapéról, egész napos előadások és konferenciák házhoz szállításos catering megoldásokkal. Az igazi nyertesek az új rendszerben egyértelműen a videóhívás szolgáltató platformok. A Facebook is megugrotta a nyolc embernél több résztvevős hívásokat, és nemsokára hozzánk is érkezik a “chatszoba” frissítés, amit valószínűleg rengetegen fognak használni. Az egyik legtöbbet emlegetett platform, a Zoom, idén áprilisban már napi 300 millió hívásnak adott helyet. 2019 decemberében ez a mutató körülbelül napi 10 milliónál mozgott. 

Netflix és a többiek

Nem meglepő módon a különböző streaming szolgáltatók a 2020-as éves céljaikat messze túlszárnyalják, hiszen most boldog-boldogtalan regisztrál ezekre az oldalakra. Egy friss felmérés megkérdezett alanyai között kiderült, hogy 75%-uknak van legalább egyféle előfizetése, ami nagyon impozáns szám a 2019-es 6%-hoz képest. Az egyik legnagyobb győztes a Disney+ (aka. az otthon lévő óvodások és kisiskolások megmentője), hiszen csaknek az előfizetőinek harmad része az utóbbi hat hónap alatt gyűlt össze. Természetesen ott van az élmezőnyben továbbra a Netflix, az Amazon és a Hulu is, ahol megszámlálhatatlan mennyiségű és típusú műsort tudunk nézni, a furcsa bollywoodi alkotásoktól kezdve a blockbuster filmekig. A kérdés csupán az, hogy amikor már sokadik hete válogatunk a műsorok között, nincs-e olyan érzésünk, mint amikor a ruhásszekrény előtt állunk tanácstalanul: nincs egy jó göncöm/filmem se.

Edzés a tévé előtt egyedül, de mégis csoportosan

Aki eddig nem mozgott életvitelszerűen, annak a karantén elhozta azt a társadalmi nyomást, hogy kellően rosszul érezze magát ettől. Persze az nem vitatható, hogy a mozgás hiánya negatívan hat nem csak a testünkre, hanem a szellemünkre is, azonban mégis kialakult az emberekben egy olyan “elvárás”, ami indikálja a napi mininum mozgás meglétét. Lusta nemzet révén talán ez nem is olyan nagy baj nekünk, hogy még az edzőteremig sem kell elmennünk, hiszen szabadon válogathatunk mindenféle mozgástípus között. A kisebb szolgáltatók jelképes összegeket kérnek a fennmaradásuk miatt, így túl tudnak élni az újranyitásig. A nagy fitness guruk pedig azzal tesznek a legjobbat a közönségüknek (és a márkájuknak) ha teljesen ingyen buzdítják hétről hétre az embereket a közös, szőnyeges szerencsétlenkedésre a gumiszalaggal, a nappaliban vagy a három négyzetméteres kőbányai teraszon. 

Virtuálisan a csatatéren vagy a focipályán

Akinek van a háztartásában bármilyen videó játékkonzol, ott a családtagok biztosan rácsúsztak a használatára. A játékosok és vásárlók száma értelemszerűen megugrott a bezártság alatt, ami annak is köszönhető, hogy ezek platformok három fontos dolgot tudnak biztosítani: szociális kapcsolatokat (hiszen játék közben beszélgetni is lehet a csapattársakkal), szórakozást és egy szimulált valóságot, ami kiszakít a négy fal közül. Plusz a felgyülemlett feszültséget, amit normál esetben máshogyan levezetünk, megtehetjük virtuálisan, például a sokadik be nem lőtt gólokban vagy egy sikertelen katonai akció keretein belül. Ha pedig a számokról beszélünk: az egyik legnépszerűbb játék, a Call of Duty Warzone nevű márciusi frissítését 15 millióan töltötték le mindössze négy nap alatt, így gyorsan fel is kúszott a Playstation áruház letöltési listájának első helyére.