Noha elsősorban digitális ügynökségként tekintünk magunkra, éves szinten mégis több tucat rendezvényt szervezünk ügyfeleinknek a legváltozatosabb formákban. Csak idén voltunk már autós tesztvezetésen, kamionos közönségtalálkozón és tradicionális disznóvágáson is. Több izgalmas rendezvényünk előkészületei már javában zajlottak, mikor az Európába és ezzel együtt Magyarországra is villámgyorsan betörő koronavírus keresztülhúzta a számításainkat. Hogyan hatnak a különféle intézkedések a rendezvényszervező iparágra és milyen megoldások segíthetnek, hogy felülkerekedjünk a problémán? Ezt próbáltuk most kideríteni.
Fő, hogy ne legyen 100 fő
Az első intézkedések egyike volt a 100 főnél nagyobb beltéri és 500 főnél nagyobb kültéri rendezvények betiltása. A rendkívüli rendelet azonnali cselekvésre késztette a rendezvényszervező iparágat. Sorra mondták le a legnagyobb koncerteket, fesztiválokat, sportrendezvényeket, színházi darabokat, mozielőadásokat, könyvbemutatókat és még sorolhatnánk, hisz ahány ház, annyi rendezvény.
A kezdeti sokkhatás után pár nappal a korlátozás már minden rendezvényre kiterjedt, amely alapján már a kommunikációs ügynökségek is vészforgatókönyveken gondolkodtak. A szórakoztató programok mellett törölték a céges rendezvényeket, konferenciákat, szakmai kiállításokat, hogy a lehető leghamarabb minimalizálják a koronavírus okozta károkat. A helyzetet tovább nehezítette, hogy bizonytalanná vált a rendezvények újraszervezésének időpontja. A kialakult állapot a szervezőket új megoldások alkalmazására ösztönözte, amelyek egyrészt valamilyen módon megmentik a rendezvényeket, másrészt továbbra is kiszolgálják a célközönség igényeit.
#maradjotthon
A home office rendszerek és a Maradj otthon! kampány bevezetése olyan helyzet létrejöttét tette lehetővé, amelyben – még ha csak kis lépésben is – már lehet és érdemes is „rendezvényeket” vagy eseményeket szervezni. Gyakorlatilag az első alulról szerveződő megmozdulás eredményét azóta is mindennap érzékeljük: este nyolc órakor hallhatjuk a tapsot az egészségügyi és bolti dolgozók iránti köszönet megnyilvánulásaként. Lassacskán megjelentek az első online tanórák és edzések, később pedig az elmaradt rendezvények is visszatértek – igaz, csak online formában. Március végén a legjelentősebb hazai fesztiválok, klubok, rendezvényhelyszínek és a művészvilág szereplőinek összefogásával elindult a Maradj otthon! fesztivál, amely által a hazai előadók és zenekarok rendszeresen bejelentkeznek online, hogy interakcióba lépjenek a rajongókkal vagy netán rögtönzött koncertet adjanak a lakásukból. A virtuális rendezvény sikerét jól mutatja, hogy a fellépők több tízezer nézőt vonzanak hetente a képernyők elé. Hasonló elgondolás mentén – egy másik szervezés által – korábban nem látott formában láthattunk online adománygyűjtő koncertet, amelynek teljes bevételét a megfertőződött betegek gyógyítására fordították. De a kulturális iparág egy más szegmensében hetente láthatunk bábszínházi előadásokat, továbbá rendszeressé váltak az online könyvbemutatók és a legkülönbözőbb tanfolyamokat is el lehet már végezni a neten.
Jövőre ugyanígy, ugyanitt?
Joggal merül fel a kérdés, hogy ha egy rendezvény/esemény működik online formában, szükséges-e azt sokkal több pénzből hagyományos formában is megszervezni? A hogyan továbbról most még a rendezvényszervezők és a döntéshozók is csak találgatnak, hiszen a jelenlegi helyzet mindenki számára új, a koronavírus okozta társadalmi változásokról pedig még nem készült egzakt kutatás. A legoptimálisabb becslések szerint nyár végétől/kora ősszel indulhatnak újra az elmaradt rendezvények vagy szerveződhetnek újak. Akkor már mérhető lesz, mely közönség ragaszkodik a hagyományos értelemben vett rendezvényekhez és kik azok, akik megmaradnak az online formátumnál. A fogyasztási szokásokat pedig nagy valószínűséggel továbbra is a kereslet-kínálat fogja megh